A hőszivattyúk népszerű fűtési eszközök. Környezetbarátnak minősülnek, mert a természetes környezetből származó szabad energiát használják fel az épületek fűtéséhez szükséges hő előállítására. Attól függően, hogy milyen forrásból nyerik az energiát, megkülönböztetünk talaj-, víz- és légszivattyúkat. Mai cikkünkben ez utóbbira fogunk összpontosítani. Hogyan készülnek a levegős hőszivattyúk? Hogyan működnek? Meghívjuk Önt, hogy olvassa el cikkünk további részét.

Milyen elemekből állnak a levegős hőszivattyúk?
A levegős hőszivattyúk összetett szerkezetek, amelyek sok elemből állnak. Minden készülék szíve a kompresszor, amely nélkül a gép megfelelő működése lehetetlen. Feladata a légköri levegőből kivont energia hővé alakítása, amelyet a létesítmény egyes helyiségeinek fűtésére használnak. A szivattyú típusától függően különböző típusú kompresszorokat használnak. A régebbi generációs termékekben használt standard "ON/OFF" forgómodellek nem működnek a modern légszivattyúkban. Ezért ezekbe a készülékekbe leggyakrabban inverteres kompresszorokat építenek be, amelyek lehetővé teszik a fűtési teljesítmény zökkenőmentes szabályozását és az épület lakóinak aktuális igényeihez igazítását.

A levegős hőszivattyúk felépítését alkotó elemek csoportjába tartozik még:
párologtató – felelős az energia kinyeréséért a levegőből és annak a keringő munkaközegbe történő továbbításáért,
kondenzátor – felelős a forró munkaközeg gázfázisból folyékony fázisba átalakításáért, és az egyes helyiségekben hőleadókat ellátó fűtési rendszer hőenergiájáért.
expanziós szelep – a munkaközeg nyomásának csökkentésére szolgál, aminek köszönhetően az energia hővé történő cseréjének teljes folyamata újra végrehajtható.

Hogyan működnek a levegős hőszivattyúk?
A léghőszivattyú működési elve a készülék felépítésének legfontosabb elemeinek kölcsönös összekapcsolásán és együttműködésén alapul. A levegőből származó szabad energia kezdetben az elpárologtatóban található hűtőrendszerbe kerül, ahol leadja hőjét. A következő szakaszban a munkaközeggel együtt a kompresszorhoz kerül. A készülék által keltett nagy nyomás hatására a gáz összenyomódik. A nyomáson kívül a hőmérséklete is nő. A kompresszor elhagyása után a forró gáz a kondenzátorba kerül. A kondenzáció hatására a faktor halmazállapotát gáz halmazállapotúról folyékonyra változtatja. Az ebből nyert hőenergia a helyiségekben lévő közeget ellátó hőleadókba kerül.